Most olyan zeneműveket keresünk, amelyek a megszokott formáktól kicsit eltérnek.

Először nézzük a talán legismertebb hangszert, a zongorát, amelyen - mint tudjuk - két kézzel szokás játszani.
1. Van azonban két szerző is, aki egy kézre írt zongoraversenyt, vagyis a szólista csak egyik kezét használja. Ennek konkrét oka volt annak idején.

Nézzünk egy másik „hangszert”, az emberi hangot, konkrétan a kóruséneklést.
2. A kórusok általában szöveggel éneklik az egyes műveket. Van azonban egy népszerű opera, amelyben az opera talán legnépszerűbb részletét a kórus szöveg nélkül csak dúdolja.
3. Egy zenemű harmadik tételében ugyancsak szöveg nélkül a sziréneket idézi a női énekkar. A kórus miatt gyakran ez a tétel ki is marad a koncerten.
4. A klasszikus zongoraverseny zongorára és zenekarra íródik. Van azonban egy hasonló mű, amelyet nem is zongoraversenynek nevez a szerző, és zongorára, zenekarra és énekkarra íródott.
5. A szimfóniák általában zenekarra íródnak. De mint tudjuk, már Beethoven is belecsempészte a 9. szimfóniába az énekkart az Örömóda eléneklésével. Egy későbbi szerző (Operaházunk egykori igazgatója) több szimfóniájában is szerepel énekkar, de csak egy olyan van, amelyben végig szerepet kap. Ennek a címében szerepel egy szám is, amely nem a sorszáma.

1. Ki a két szerző, és milyen alkalomból írták a műveket? 2-2 pont
2. Ki a szerző, mi az opera címe, és mi a részlet közismert címe? 2 pont
3. Ki a szerző és mi a mű címe? 2 pont
4. Ki a szerző és mi a mű címe? 2 pont
5. Ki a szerző és mi a mű közismert címe? 2 pont