Bár már azt ígértem, hogy több nem lesz (ennyit ér az én ígéretem), valószínűleg tényleg az lesz, és stílusosan a Finálé címmel. Van ahol a mű befejezése meg is kapja ezt az elnevezést, van ahol nem.
A műveket olyan oldalról közelítjük meg, amit egy magamfajta abszolút botfülű zenekedvelő lát és hall.
Az operával kezdünk. A befejezés vagy szomorú, tragikus vagy vidám.
Először legyünk túl a szomorúságon, hiszen az operák többségének ez a vége.

1.) A festő kivégzésére várva búcsúlevelét írja melyben kifejti, hogy meg kell halnia, bár nagyon szeretne élni.
2.) Egy merénylet története a következő. Egy összejövetelen jelen van a merénylő az elkövetésre készülve, és az áldozat is. A probléma csak az, hogy mindenki álarcban, és senki nem tudja, ki a másik. Egy valakit kivéve aki tudja, de nem mondja meg, hogy milyen álarc mögött van. Később azonban elárulja , és megtörténik a merénylet.
3.) Egy falusi ünnepen késremenő vita az egyik gazda és egy fiatalember között akivel megcsalja a felesége. A párbaj előtt elbúcsúzik anyjától, és elárulja neki, hogy bizony kicsit többet ivott a kelleténél, és a bor beszélt belőle. A párbajt a férj nyerte meg.
4.) Most együtt lesz a tragédia és az ünneplés. Az előtérben a címszereplő vitája elhagyott szeretőjével, aki végül leszúrja őt. A háttérben pedig a tömeg ünnepli a győztes bajnokot, aki a címszereplő új szeretője.
5.) Minden jó, ha jó a vége. Ugyanis a két szerelmes pár szabadul a pasa palotájából, aminek mindenki nagyon örül kivéve egy valakit. Így mi is elmondhatjuk, hogy akinek ennyi jó nem elég, az ne hallgasson operát.
6.) De ne maradjon ki könnyebb műfaj sem. Népszerű musical is Fináléval végződik, ahol minden szereplő együtt énekel.
A színpadról a pódiumra, ahol zenekari, kamara vagy szólókoncerteket. Botfülem számára kétféle befejezés létezik. A nagy hangerejű fergeteges vagy a szép csendben elhalkuló.
7.) Bécsi klasszikus szimfóniája (amihez anno a CD lemez lejátszási idejét meghatározták) egyik jellemző alkotása jelenti a prestissima (nagyon gyors) változatot. Csoda, hogy az énekkarok bírják ezt a tempót.
8.) Orosz szerző egyik szimfóniájának befejezése az ellentéte. Mintha összekeveredtek volna a tételek, és a lassú tétel lett a 4., a befejezés pedig egyre lassuló és halkuló. Már csak csend van, de nem ez jelenti a mű végét, hanem amikor a karmester leengedi a karját, és akkor jöhet a taps.
9.) Lássunk egy olyan szimfóniát is, amelyik 4. tételének a címe is Finálé. A szerzője Napóleon tiszteletére írta, de amikor az császárrá koronáztatta magát, széttépte a címlapot és más címet adott a műnek
10.) Előfordult többször, hogy a mű befejezés nélkül maradt.
Ilyenkor a szerző vázlatai alapján barát vagy zenésztárs fejezte be. Két ilyen művet kérnék, egy osztrák és egy magyar zeneszerzőtől.

Kik a szerzők és mi a művek címe?
1-1 pont, összesen 10