Az általánosított binomiális tétel ma már szerves része a matematikának, a fizikai kémia pedig önálló tudományág. (Tudjuk persze, hogy nem emiatt lett befejezetlen az Esterházy-Madonna.) Ismerjük jól a Jupiter holdjait, a helyesírás nem csak a nyelvtudósok sajátja és sokan mondhatjuk, hogy gondolkodom, tehát vagyok, ha matematikusként az egyenlőség, a szorzás, a hasonlóság, vagy akár a differenciálhányados, az integrál jelét használjuk. Ezek ma már sarokpontok.

A lassan hömpölygő folyót elnézegetve költők leszünk, vagy csillagászok. De archeológusokká is válhatunk, ha már elegünk van a politikából. Egységben van gondolkodásunkban a jogtudomány, a természettudomány és a matematika, közbeszédünket áthatja a filozofálás, a nyelvészet és a történettudomány.
Nem csoda, hogy élvezettel fejtünk meg számsorokat is: 1825, 1831, 1860, ?.

Mi is kerül a kérdőjel helyére, és mi közük van ehhez a fenti gondolatoknak?
Egy jól indokolt, kellően részletes válasz 10 pontot ér.