Nyári estéken szeretek sétálni, nézni a csendes természetet. Koszorúmat Airamnak hét virágból fonnám, melyeket legutóbbi sétámon láttam. Van közöttük sárgás, kékes, fehér, mellettük egy néha szinte lángoló ritkaság is. Ám ezek a részletek nem is fontosak, fő, hogy mindegyik kedves, a legkedvesebb, mert olyan is van, pedig valóságos ékkő. Talán mondabeli angyalok ejthették le őket errefelé jártukban, a hintójuk még látszik, keréknyoma aranyfonalként még ott kígyózik -- és szintén heten vannak. :)
Az idillt semmi sem háborgatja. A tisztás szélén álló behemót pirospozsgás terelőlegény őrző szemmel figyeli, hogy se a legelésző ökrök, se az erdő nagy vagy kisebb vadjai le ne taposhassák a virágokat.
Még a közelben pihenő kutyus is Airamot juttatta eszembe.

Miért ezeket a virágokat választottam? (10p)
Mi a kapcsolat a kutyussal ? (2p)