A görög Eratoszthenész Alexandriában volt könyvtáros és geográfus i.e. 280 körül. Sikerült egyszerű eljárást találnia a Föld átmérőjének meghatározására a következőképpen. Olvasta, hogy a nyári napforduló idején egy nagyon mély szüénéi (ma Asszuán) kútba a nap merőlegesen világít. Kiment napfordulókor a könyvtár udvarára, leszúrt egy botot és meghatározta a bot teteje és a napsugár által bezárt szöget a bot árnyékából akkor, amikor az árnyék a legrövidebb. A szöget a teljes szög ötvenedének találta. A karavánok leírásaiból tudta, hogy Alexandria Szüénétől 5000 sztadion távolságra van.

Ha egy sztadion kb. 185.97 m és feltételezzük, hogy Szüéné egy délkörön van Alexandriával, valamint, hogy a Nap végtelen távoli, mekkorának adódik a fenti adatokból a gömbalakú Föld átmérője? (a könyvek ma kb. 12700 km-t adnak meg)