Azt mondják, a saját anyanyelvünk hangzásáról nem nagyon van elképzelésünk, mert ha hallunk egy magyar mondatot, akkor a jelentése elvonja a figyelmünket a hangzásáról. Ha mégis képet akarunk alkotni róla, tegyük a következőt:
Vegyünk egy magyar szöveget, és cseréljük ki az összes "a" betűt "e"-re és viszont, az "á"-kat "é"-kre, és így tovább. Az így előállt szöveg értelmetlen lesz, de a hangzása hasonlítani fog a magyar nyelvére.

a<->e
á<->é
i<->i
í<->í
o<->ö
ó<->ő
u<->ü
ú<->ű

Gyűjtsünk olyan értelmes szópárokat, amelyek a fenti átalakítás során egymásba alkulnak át, mint például: szóló - szőlő.

Olyan közneveket adjunk meg, amelyekben legalább két magánhangzó fordul elő (a helyben maradó i, í hangokon kívül). Ne használjunk összetett szavakat, ragokat, jeleket!