|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Friss fórum:
|
|
|
|
A hét kérdése:
Jelentkezz be a heti kérdéshez!
|
|
|
|
Legolvasottabbak:
|
|
|
valami szép
Hirdetés
| padat |
delfinem (159939) |2009.06.20 17:04 | | 159947. |
| |
http://www.youtube.com/watch?v=8KpQWN07iak&feature=related |
|
| delfinem |
2009.06.20 16:10 | | 159939. |
| |
http://www.youtube.com/watch?v=ykCIO8XC5vM&feature=related
 |
|
| emeryone |
2009.06.18 19:43 | | 159801. |
| |
Email-on jött:http://www.youtube.com/watch?v=xgHmSdpjEIk
Állítólag mind a 21-en süketek. |
|
| Bodza |
2009.05.10 16:25 | | 157016. |
| |
Kányádi Sándor: Nyárelő
Kékell a Küküllő,
talán a nevét is
kékellő színéről
kapta ez a szép víz.
Kikeleti kék ég,
nyárelői árnyak
összeszoktak szépen,
és nevévé váltak.
Vagy az örök fűzfák
lombja közt üdülő
legelső rigónak
füttye a Küküllő.
Kékellő Küküllő,
kökényszemű tündér.
Szívemhez, nyelvemhez
hozzáédesültél.
Járhatok akárhol,
minden folyóparton
a te nyárelői
susogásod hallom. |
|
| chabie(vendég!) |
2009.05.03 12:14 | | 156470. |
| |
Tavasz van! Gyönyörű!
Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz,
A vén Duna karcsú gőzösökre gondol,
Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik
Mezei szagokkal a tavaszi szél.
Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne,
Friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás.
Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán!
Minden gyerek lelkes, jóizű kacagás!
Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég!
Mit beszélsz? korai? Nem volt itt sose tél!
Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel -
A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél!
József Attila
|
|
| OpelAstra |
delfinem (156385) |2009.05.02 11:22 | | 156412. |
| |
A Villa Negra nem apácazárda,
A Villa Negra nem fényes lokál,
Vagány legény, ha szép szerényen zörgeti,
E csöndes házban oltalmat talál.
Jött egyszer egy vastag ürge,
Luxusautón elterülve,
Alkudott a házra, pénzt kínált.
Nálunk ragadt a pénze
Ámult, mit kap cserébe,
Ápolta az orvos, három héten át.
Most tessék csak idefigyelni!
A Villa Negra nem apácazárda,
A Villa Negra nem fényes lokál,
Vagány legény, ha szép szerényen zörgeti,
E csöndes házban oltalmat talál.
De szép az élet!
A Villa Negra nem apácazárda,
A Villa Negra nem fényes lokál,
Vagány legény, ha szép szerényen zörgeti,
E csöndes házban oltalmat talál.
Rám akadt egy bunda télen,
Gyantás lettem a vidéken
Jött a hekus, ám kilestem én.
Szóltam: Bunda tűnj el!
Nyomban semmi bűnjel.
Ártatlanul állhattam a vallató elé.
A Villa Negra nem apácazárda,
A Villa Negra nem fényes lokál,
Vagány legény, ha szép szerényen zörgeti,
E csöndes házban oltalmat talál.
Tetszik tudni mi hogy hívják?
Szép az élet, víg az élet,
Hej de én csak addig élek,
Míg a villa Villa Negra áll.
Széplány, jöjj el egyszer,
Nálunk fölmelegszel,
S meglátod, majd az álmod egyre visszajár.
A Villa Negra nem apácazárda,
A Villa Negra nem fényes lokál,
Vagány legény, ha szép szerényen zörgeti,
E csöndes házban oltalmat talál. |
|
| delfinem |
2009.05.02 10:33 | | 156411. |
|
| |
EGYÜTT**
http://www.videoplayer.hu/videos/play/44484 |
|
| delfinem |
2009.05.01 15:00 | | 156385. |
|
| |
HATTYÚDAL*** MOST VAN A DUNA TV-n!!
http://www.youtube.com/watch?v=GICxIBrN_rY
http://www.youtube.com/watch?v=q_z5PEhpe0M&feature=related
 |
|
| gabusfrici |
2009.04.05 11:03 | | 154411. |
| |
Tóth Árpád: ÁPRILISI CAPRICCIO
Az útszél: csupa pitypang,
A bokrok: csupa füttyhang.
Rigó fuvoláz; rája tíz
Zugból is felcsivog a csíz.
Hallgatja még a rest éj
Félálmában a kastély,
Emelve tornyát álmatag,
Mint nyújtózó kart, bár a nap
Elönti friss arannyal.
A parkban - rőt aranyhal -
Kövér úr sétál lebegő
Hassal az édes levegő
Árjában, sportruhája
Most szelídség csuhája,
Mert még nem kezdi üzletét,
És tőzsdetippektől setét
Agyában a mohóság
Helyett valami jóság
Zsendül, mint egy kis korai
Tavaszi virág szirmai,
Melyek, sajnos, lehullnak,
Ha majd e drága úrnak
Súlya alatt új és remek
Autója bőgve megremeg...
Ó, áprilisi út-szél,
Tréfás, arcomba fútt szél,
Rügyecskék, zöldacél-rugók,
Ó, fuvolás aranyrigók,
Ó, csermelyhangu csízek,
Illatos, édes ízek,
De jó most elfeledni, hogy
Az élet rút és vad dolog,
Hogy itt, amennyi arc van,
Megannyi csúnya harc van,
S hogy botrány lenne, ajajaj,
Micsoda cifra, szörnyü baj,
Ha most, annak jeléül,
Hogy tavasszal megbékül
Szegénység, bánat, szenvedés,
Belépnék e szép kertbe, és
- Áprilisi merénylő -
A hájas úrnak fénylő
Búbjára rábökném szelíd
Öklöm vidám barackjait.
|
|
| delfinem |
2009.01.27 17:28 | | 148862. |
|
| |
Karinthy Frigyes: Lecke
Megcsókoltalak, megmutatni,
hogyan kell nékem csókot adni.
Megfúltál, úgy öleltelek
mutatni, hogy ölelj te meg.
És sírtam is, ölelve térded,
mert tudtam, hittem, hogy megérted,
bő könnyeim, a könnyü bért,
mit értem ontsz, a könnyekért.
Eldobtam mindent - íme, lásd,
hogyan lehet szeretni mást,
kiért mindent százszor megadnál,
ezerszer jobban önmagadnál.
Kész vagyok meghalni miattad,
hogy élj, hogy meg ne halj miattam,
ahogy hiszem, hiszen mutattad.
Ne tétovázz, ne félj, ne féltsd magad,
csak az kap ingyen, aki ingyen ad.
Mondtam, szeretlek, mondd, szeretsz-e -
mindössze ennyi volt a lecke,
mindössze ennyi a titok,
de jaj neked, ha nem tudod.
Jaj néked, hogyha az egész
szabály és példa kárbavész -
Jobb lett volna meg sem születni
nékünk, mint egymást nem szeretni.
 |
|
| Mesti |
2009.01.27 16:54 | | 148856. |
| |
Karácsonyi bevásárlásunk alkalmával ez egyik bevásárlóközpontban egy kirat előtt megláttam egy nagyon aranyos, idős párt, amint kézenfogva nézték a kirakatot. Ez jutott eszembe:
ADY ENDRE
Őrizem a szemed
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet. |
|
| delfinem |
2009.01.27 16:09 | | 148843. |
|
| |
Váci Mihály
Valami nincs sehol
Süvítnek napjaink, a forró sortüzek,
- valamit mindennap elmulasztunk.
Robotolunk lélekszakadva, jóttevőn,
- s valamit minden tettben elmulasztunk.
Áldozódunk a szerelemben egy életen át,
- s valamit minden csókban elmulasztunk.
Mert valami hiányzik minden ölelésből,
- minden csókból hiányzik valami.
Hiába alkotjuk meg s vívunk érte naponta,
- minden szerelemből hiányzik valami.
Hiába verekszünk érte halálig: - ha miénk is,
- a boldogságból hiányzik valami.
Jóllakhatsz fuldoklásig a gyönyörökkel,
- az életedből hiányzik valami.
Hiába vágysz az emberi teljességre,
- mert az emberből hiányzik valami.
Hiába reménykedsz a megváltó Egészben,
- mert az Egészből hiányzik valami.
A Mindenségből hiányzik egy csillag,
- a Mindenségből hiányzik valami.
A Világból hiányzik a mi világunk,
- a Világból hiányzik valami.
Az égboltról hiányzik egy sugár,
- felőlünk hiányzik valami.
A Földből hiányzik egy talpalatnyi föld,
- talpunk alól hiányzik valami.
Pedig így szólt az ígéret a múltból:
- ,,Valahol! Valamikor! Valami!''
Hitték a bölcsek, hitték a hívők,
- mióta élünk, e hitetést hallani.
De már reánk tört a tudás: - Valami nincs sehol!
- s a mi dolgunk ezt bevallani,
s keresni azt, amit már nem szabad
senkinek elmulasztani.
Újra kell kezdeni mindent,
- minden szót újra kimondani.
Újra kezdeni minden ölelést,
- minden szerelmet újra kibontani.
Újra kezdeni minden művet és minden életet,
- kezünket mindenkinek újra odanyújtani.
Újra kezdeni mindent e világon,
- megteremteni, ami nincs sehol,
de itt van mindnyájunkban mégis,
belőlünk sürgetve dalol,
újra hiteti, hogy eljön
valami, valamikor, valahol...
 |
|
| gabusfrici |
2008.12.24 17:22 | | 145432. |
|
| |
Kosztolányi: Karácsony
Ezüst esőbe száll le a karácsony,
a kályha zúg, a hóesés sürű;
a lámpafény aranylik a kalácson,
a kocka pörg, gőzöl a tejsürű.
Kik messze voltak, most mind összejönnek
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel.
Fenyőszagú a lég és a sarokba
ezüst tükörből bókol a rakott fa,
a jó barát boros korsóihoz von.
És zsong az ének áhitatba zöngve...
Csak a havas pusztán, a néma csöndbe
sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony.
|
|
| gabusfrici |
2008.12.14 11:11 | | 143867. |
|
| |
Dsida Jenő: December
A horizont ma ködökbe vesző,
s a nagy világ egyetlen
csöndes hómező.
Pelyhet kavarva dudorász a szél
és nagy titokról halkan
meséket mesél.
...Merő szemekkel nézek lefele,
mert énbennem talán
most minden fekete,
s reszkető térdem csöndben földet ér
és megcsókolom a havat
csak azért, - mert fehér.
|
|
| tark |
2008.11.22 15:39 | | 141013. |
| |
http://www.youtube.com/watch?v=D6RaU9n4ZuI&NR=1
|
|
| Mesti |
2008.11.20 21:25 | | 140861. |
|
| |
Zágon István:
Az anya meg a szülő
Ez a két fogalom alapjában véve ugyanazt jelenti, de azért mégsem ugyanaz. Olyan különbség van köztük, mint - hogy is magyarázzam - mint amikor az ember azt mondja, hogy állam, meg azt, hogy haza.
A hazáért élek és halok, az államnak meg adót fizetek. És annak ellenére lényegesen könnyebb, mint meghalni, mégis több emberről hallottam, aki lelkes örömmel halt volna meg a hazáért, de soha senkiről nem hallottam, aki szívesen fizetett volna adót.
Hát így vagyunk valahogy az anyával, meg a szülővel is. A szülő hivatalos kifejezés, az anya magánjellegű.
A szülő minden, ami értelmet jelent, erőt és kötelességet, az anya pedig minden, ami érzelem, áldozat és a leggyönyörűbb gyöngédség a világon.
Az anya, meg a szülő egy ember. De ennek az egy embernek egészen más tulajdonságai nyilvánulnak meg az anyában, mint a szülőben.
Aki a harmadik szobából csukott ajtón át is meghallja, hogy hathetes kislánya sír, az, az anya.
Aki szeretne berohanni hozzá és egy kis jó, langyos tejecskével elcsitítani azt a kis ártatlant, még az is az anya.
Aki be is rohan hozzá, megnézi, kibontja, tisztába teszi, de soron kívül egyetlen korty anyatejet sem juttat neki, hanem szigorúan alkalmazkodik az orvosilag előírt étrendhez, az már a szülő.
Akinek majd a szíve szakad ki, amikor a gyermeknek fogzási fájdalmai vannak, az, az anya, de aki csukamájolajat ad neki, hogy minél előbb nőjön ki a foga, az már a szülő. Általában aki képes arra, hogy saját önszülött gyermekének beadja a csukamájolajat, azt a csúszós, szörnyű, kibírhatatlan ízű kotyvalékot, az nem is lehet anya. Az csak szülő lehet.
De aki közben azt hajtogatja; jaj de jó, de finom, a mama is ezt eszi, és hősies elszántsággal a szívében, de háborgó indulatokkal a gyomrában maga is megkóstolja azt a szörnyű kotyvalékot, az már megint az anya.
Aki büszke arra, hogy az ő kisfia már olyan nagy, hogy az első osztályba iratkozik, az a szülő. De aki az iskola megnyitásának napján sírva kíséri a gyereket abba a tiszteletre méltó épületbe, és amikor beengedi a többi gyerek közé, akkor úgy érzi, hogy a fia Dániel, aki most lép be az oroszlánbarlangba, az már megint az anya.
Aki nappal megbünteti a gyermeket, mert elszaggatta a nadrágját, az a szülő, de aki azt a kisnadrágot éjjel könnyes mosollyal foltozza meg, az, az anya.
Aki azt mondja: haszontalan kölyök, már megint nem tanulsz, az a szülő, de aki fűnek-fának keservesen panaszkodik, hogy annak a szegény gyereknek már megint mennyit kell tanulnia, az, az anya.
Aki a kamasz fiát tánciskolába viszi, az a szülő. Aki büszkén figyeli, hogy az a haszontalan kölyök milyen ügyesen teszi a szépet annak a copfos kislánynak, az még mindig a szülő.
De aki ugyanakkor nagyokat nyel, mert úgy érzi, hogy most kezdik tőle elszakítani lelkétől lelkezett magzatát és szeretné a fia táncpartnerét, azt a kis kacér, szőke démont megpofozni, az már megint az anya.
És mégis az anyából lesz a jó anyós, a szülőből pedig a rossz. Amely anyósi állapot tart mindaddig, míg meg nem születik az első unoka. És akkor valami egész váratlan és csodálatos dolog történik, eltűnik a szülő, eltűnik az anya, mondjuk inkább a kettő összeolvad és nagymama lesz belőle
De ez a nagymama nem hasonlít sem az anyára, sem a szülőre, annyira nem, hogy hadilábon áll mindkettővel, a szülőt ridegnek, az anyát túlzottnak tartja, és csak egyvalakivel azonosítja magát teljesen és százszázalékosan, a gyerekkel. Mintha soha nem lett volna szülő, mintha soha nem lett volna anya.
Mintha így született volna ötvenegynéhány éves korában egyenesen nagymamának.
|
|
|
|
|
FANTASZTIKUS!!!!!!!!
